Az agrárium számos kihívással néz szembe 2025-ben: a változó klímaviszonyok, a beruházási támogatások átrendeződése, valamint a termelési szerkezet
modernizációjának igénye mind olyan tényezők, amelyek folyamatos alkalmazkodást követelnek meg a gazdálkodóktól. Dr. Viski József, az Agrárminisztérium államtitkára kérdéseinkre válaszolva többek között a precíziós pályázatok sorsáról, az állattartó telepek fejlesztésének támogatásáról, valamint a kisgazdaságok jövőjéről osztotta meg gondolatait. Az alábbiakban az interjút teljes terjedelmében közöljük.
A szántóföldi növénytermesztők által leginkább várt precíziós pályázat végleg visszavonásra került?
A szaktárcának határozott célja, hogy a támogatáspolitikai eszközöket valóban a gazdák érdekében használja fel. Azaz minden esetben azt kell mérlegelni, hogy milyen módon tudjuk a valós piaci igényekhez igazítani a felhívásokat. A tavalyi évben meghirdetett, beruházási pályázatokra az eredetileg meghatározott keretösszeg többszörösére érkeztek be pályázatok. A precíziós felhívás éppen azért nem lesz meghirdetve az idén – sőt egyelőre annak még az újranyitása sincsen tervben –, mert a jelen kihívásaira reagáló pályázatokra és forrás-átcsoportosításokra van szükség. A precíziós géppályázat idei meghirdetésének elhalasztásával felszabaduló kereteket a nagyobb hozzáadott értékkel bíró, és munkahelyeket teremtő állattartó telepi fejlesztésekre fordítjuk, mert fontos, hogy az élelmiszeripar számára megfelelő mennyiségű alapanyag álljon rendelkezésre, továbbá erősíteni kell az állattartó telepek állatbetegségek iránti ellenállóságát is. A betegségekkel szemben ellenálló, a fejlesztésekre nyitott állattartók meglétének az egész agrárium nyertese.
Az állattartó telepek és a kertészeti üzemek technológiai támogatására kiírt pályázatokra nagy szüksége van a szektornak 2025-ben. Mikor számíthatunk támogatási határozatokra ezeknél a programoknál?
A beruházási támogatásokra most kiemelt figyelem irányul, hiszen mielőbb le kell dolgoznunk ezek esetében az elmaradásokat. A határozott cél, hogy a 2024 őszén benyújtott pályázatok első körös döntései a kisebb állattartó telepi pályázatoknál már június végétől, míg a nagyobb fejlesztéseket biztosítóknál október hónaptól megszülessenek, illetve az idei évben valamennyi felhívásnál elbíráljunk. A kertészeti üvegház és hűtőház felhívásnál júliustól, a kertészeti technológiai fejlesztéseket támogató pályázat esetén szeptembertől kezdődik a döntéshozatal, és a cél itt is az, hogy az idei évben minden pályázat sorsáról döntsünk.
A KAP pályázati ütemtervében szerepelt az erdészeti gép- és eszközbeszerzés támogatása, mikor várható ez a pályázati kiírás?
Az Agrárminisztérium „Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” címmel tervezi ennek a pályázati felhívásnak a megjelentetését, mégpedig az erdőgazdálkodás teljes vállalkozási vertikuma számára, különböző jellegű beruházási tevékenységek támogatására. Többek között erdészeti szaporítóanyag-előállításhoz és az erdőgazdálkodási alaptevékenységhez kapcsolódó fejlesztésekre is igényelhető lesz támogatási forrás. A pályázati felhívás kidolgozása jelenleg az érintett szakmai szereplők bevonása mellett zajlik, a kiírás tervezetét még a nyár folyamán megismerhetik az érdeklődők.
Várhatók az agrártámogatásokban olyan változások, amelyek jobban segítik a gazdálkodókat az időjárás okozta nehézségek kezelésében?
Alapvető szemléletbeli változás, hogy sokkal jobban fókuszálunk a megelőzésre olyan kihívásokkal szemben, amelyek nehezen jósolhatók, és éppen emiatt kiszámíthatatlan a hatásuk. A prevenció nemcsak az állatbetegségek elleni küzdelem érdekében megjelent felhívások esetében érhető tetten, hanem az időjárás okozta mezőgazdasági károk vonatkozásában is. Legyen szó tavaszi fagykárról vagy éppen aszály elleni küzdelemről. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nem a nulláról építkezünk, hiszen a termelők likviditásának megőrzése védelmében alakítjuk az agrártámogatási környezetet, miközben egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtetünk. Ez a 2012-től folyamatosan fejlesztett rendszer Európában egyedülállóan módon járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok miatti mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. A rendszer minden eleme, így az agrár-kárenyhítési alap, a mezőgazdasági díjtámogatás és a krízisbiztosítás is bizonyítja a hasznosságát az utóbbi, egyre kiszámíthatatlanabb klímakörnyezetben. A kivételesen aszályos évek veszteségeinek mérséklésére e rendszerből mezőgazdasági kárenyhítő juttatást kapnak a gazdálkodók. Az idén májusban megalakult Aszályvédelmi Operatív Törzs feladata is az, hogy elhárítsa a várható aszály következményeit és mérsékelje a termelői károkat. Tehát a lényeg, hogy időben, a valós igényeknek megfelelően lépjünk fel. Ezt erősíti a jól átgondolt támogatáspolitikai környezet, a számos, likviditást erősítő kedvezményes agrárhitel- és kamatkonstrukcióval kiegészítve.
Valós veszély-e a magyar mezőgazdasági termelésben kizárólag normál szántóföldi kultúrákkal foglalkozni? Megoldás lehet-e erre a magasabb szintű precíziós technológia használata?
A teljes mezőgazdasági kibocsátásból a gabonafélék (kalászos gabonák és kukorica) aránya mintegy 27-30%, termesztésük évente mintegy 1100-1200 milliárd forint értékű termény előállítását jelenti, aminek több mint a fele hazai piacon kerül értékesítésre. A két legfontosabb mezőgazdasági terményünk, a búza és a kukorica az éghajlatváltozás szempontjából kiszolgáltatott növények közé tartozik. Termésátlaguk csökkenése nagy veszteség a gazdaság számára, mert mindkettőben jelentős exportőrök vagyunk. Ma közel 80 ezer termelő termel gabonaféléket, hiszen a hazai természeti adottságok, a piaci kereslet és a szakmai tudás az elmúlt másfél évszázadban ezt alapozta meg. Azonban ma már azt kell látniuk, hogy rohamosan változik a klímakörnyezet, a piacról nem is beszélve. A termés- és élelmiszerbiztonság növelése miatt mind a biológiai, mind a környezet hatások elleni ellenállóságot javítani kell, vagyis az ellenállóbb növényekkel, a megfelelő agrotechnológia alkalmazásával – többek között talajállapot javító, a talaj vízmegtartó képességét növelő művelési eljárásokkal és öntözéssel – és technológiai modernizációval van remény az éghajlat változás okozta károk kivédésére. Ezért fontosak például a vízmegtartás és az irányába tett állami és gazdálkodói erőfeszítések is, a klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő talajművelés vagy éppen az öntözés fejlesztése. De ott van a vetésszerkezet megváltoztatása vagy változatosabbá tétele, az inputanyagokkal való sokkal tudatosabb gazdálkodás, illetve a termelési szerkezet tudatos differenciálása, bővítése is. A gazdálkodói alkalmazkodáshoz azonban idő kell, nem egyik napról a másikra lehet az agráriumban változni, változtatni.
Mi lehet a kisméretű gazdaságok útja a következő 5 évben?
Nem véletlen, hogy mind a közvetlen támogatási rendszerben, mind pedig az agrár- és vidékfejlesztési felhívásoknál számos előnyhöz és többlet lehetőséghez juttatjuk a kisgazdaságokat. A kormányzat részérő ugyanis stratégiai döntés volt 15 évvel ezelőtt, hogy rájuk kiemelt figyelmet kell fordítani. A kisgazdaságok egyszerűbben juthatnak hozzá a normatív támogatásokhoz, és őket segíti az új agrártámogatási ciklusban az újraelosztó támogatás is, aminek a lényege, hogy az első hektárjaik után magasabb összegű támogatást kapnak, mint a nagyobb területű gazdaságok. Külön vissza nem térintendő támogatások állnak számukra rendelkezésre, és a legtöbb beruházási pályázatnál nem kell a nagy mezőgazdasági vállalkozásokkal versenyezniük a forrásokért. Kiemelten támogatjuk a fiatal gazdákat és a generációváltást. Bízom benne, hogy a gazdatársadalom elöregedése, és a kisebb gazdaságok megszűnése, ami egész Európában egy jellemző folyamat, a hazai szabályozási és támogatási környezet nyújtotta lehetőségekkel ezt a tendenciát tudja lassítani, illetve megfordítani. A kisgazdaságok léte és erősödése jelenti ugyanis a vidék jövőjét és élhetőségét.
